A kánon kialakulásának okai
A kanonizációnak több oka is volt:
A, - dogmatikai ok: Markion. (róla bővebben később) 140, Róma, Markion tanítása, az hogy el kell vetni az Ószövetséget, ezek kívül az Újszövetség is sokkal rövidebb Markion szerint, például csak Lukács evangéliuma és Pál tíz levele szerepel benne. A sok követője miatt az egyházatyák nyilvánosságra hozták ellenkánonjukat, amelyekből vitába lehetett szállni bárkinek Markion követőivel, és amelyeket egyetemesen elfogadottnak állítottak be.
B,- egyházi ok: a keleti egyházközségekben olyan könyvek terjedtek el és lettek elfogadottak, amelyeket a nyugati egyházatyák szerint nem építőek és tartalmuk kétséges, ezeket terjedését meg akarták fékezni. (nem csupán apokrifek, hanem pszeudoepigráf iratok is).
C, - világi ok: 303-ban Diocletianus keresztényüldözése részeként a kanonikus iratokat be kellett szolgáltatni, és el kellett égetni, a keresztények számára ez Isten tagadása volt, ezért a kevésbé értékes irományokkal próbálták meg becsapni a római hatóságokat, ez szintén elősegítette a kanonizációt, hiszen azok az iratok maradtak meg, amelyek elrejtéséről gondoskodtak, amelyek később kanoniázálásra kerültek. Végül is Konstatin császár adta meg a végső lökést, aki a Római birodalom egységesítésének a lehetőségét látta meg a kereszténységben, amit nem voltak képesek hatalmi eszközökkel kiirtani.
D,- A kanonizálás legfőbb oka az egyházon belüli egység és rend megteremtésének a vágya.
A kánon kialakulásának története azért fontos, mert vizsgálata által nyilvánvalóvá válik, hogy emberek készítették a Bibliákat, és Isten ihlette vagy sugallta, de nem szó szerint az egészet.
A kánon szó eredete: A héber qaneh = nád szóból ered. A nádat mérésre is használták (mérőnád), ekkor már a szó mértéket, szabványt, szabályt is jelentett. Az újszövetség is e szerint az értelmezés szerint használja, egy példa: Gal. 6: 16. A 200-as évek végéig Origenész hatására enyhén változik a szó jelentése: a szabály helyett- alapelveket jelent a hit és az élet számára, tehát bővül a jelentéstartalma. Origenésznél már megjelenik konkrétan az Írásokra vonatkoztatva a kifejezés. A 300-as évek végére, Athanasius idejében a jelentéstartalom eléri azt a szintet, amit a mai napig érthetnek alatta: - olyan könyvek listája, amelyeknek isteni tekintélyük van, és ihletés útján keletkeztek. Mitől függött az, hogy kánoni-e egy tekercs? Aktív jelentéstartalmában: akkor kánoni egy tekercs (lista), ha tekintélyesnek elfogadott, mértékadó. Passzív jelentéstartalmában: akkor kánoni egy tekercs (lista), ha megfelel annak a mértéknek, amely meghatározza, hogy egy könyv ihletett-e és ez által van tekintélye. Az aktív és a passzív jelentéstartalom nem mindig esett egybe. A zsinatok hivatalos tekintéllyel azokat a könyveket ruházták fel isteni ihletéssel, amelyeknek már volt tekintélyük és néhány olyat is, amelyeknek kevésbé volt tekintélyük. Az egyik fontos kérdés, hogy ha Isten ihletése nyilvánvaló volt, akkor miért volt szükség szigorú kritériumokat alkotni a „nyilvánvalóságról”? A Jásár könyve (Józs. 10: 13) vagy Az Úr harcainak könyve (IV. Móz. 21: 14) nem került bele a héber kánonba bizonyítja, hogy nem az irat keletkezésének az idejétől, korától függött a bekerülése. A héber kánon több száz évig készült, lehetetlen pontosan megmondani, hogy kik, mikor és milyen változtatásokat végeztek rajta. Az bizonyos, hogy nem a héber nyelvezet dönti el, hogy egy izraeli irat kánoni-e vagy sem, hiszen, Ezsdrás (4: 6-8, 18; 7: 12-16), Dániel (2: 4-7: 28) és Jeremiás tekercseknek bizonyos részei arám nyelvezetűek, és vannak, viszont oly héber nyelvezetű tekercsek, amelyek nem kerültek bele a kánonba. A héber és az arám nyelvezet között nyelvjárásbeli különbség van, a héber északnyugat sémi (akárcsak az ugariti /Ras-Samra/ vagy a moábita és a föníciai /Mésa-kő/), az arám pedig észak sémi (akárcsak az aromita/emoreus). Ezen kívül dél sémi az arab és az etióp és kelet sémi az akkád, amit a babiloni birodalomban is használtak.
A kanonikusság kritériumai
1. Prófétai, apostoli jelleg
2. Tekintély ismérve (kezdetben csak ez számított)
3. Szellemi erő
4. Történeti (és dogmatikai) pontosság
5. A tekercs első fogadtatása
Utolsó kommentek