A sokarcú Biblia

Amennyiben Jézushoz, és ha ő Isten mutatta be Istenhez szeretnénk közelebb kerülni, akkor nem csak a szívünket, hanem az elménket is meg kell nyitnunk. Ehhez három mottót választottam, az első: „Az pedig felelvén, monda: Szeresd az Urat, a te Istenedet teljes szívedből és teljes lelkedből és minden erődből és teljes elmédből; és a te felebarátodat, mint magadat. Lukács 10:27 Azt vettem észre, hogy a keresztény felekezetek, előtérbe helyezik a szív nyitogatását, és az elme megnyitására kevesebb hangsúlyt helyeznek, ezért ez a mű, előtérbe helyezi az elme nyitogatását, míg a szív megnyitását, sem hagyja figyelmen kívül. Mint ahogyan Jézushoz hasonlóan Pál apostol is kér minket, ez volna a második mottóm: „És ne szabjátok magatokat e világhoz, hanem változzatok el a ti elméteknek megújulása által, hogy megvizsgáljátok, mi az Istennek jó, kedves és tökéletes akarata.” Rom. 12:2 A világhoz való szabás, a keresztény egyházakra is vonatkozik, hiszen a történelem megmutatta azt, hogy vannak elvilágiasodott keresztény egyházak is a világban. Ezért, nem csupán a nem egyházi, azaz „pogány” dolgokat kell vizsgálat alá vennünk, hanem az egyházak dogmáit is, hiszen a mindenbe ez is beletartozik, ahogyan a harmadik mottóm is erre utal, ami szintén a Szentírás szövegéből való: „Mindent megpróbáljatok; a mi jó, azt megtartsátok!” I. Thesz. 5:21

HTML

Utolsó kommentek

Friss topikok

Címkék

- (1) Az egyházi hatalmi hatása a magyar ajkú térségre (1) Az előfutár (1) Az Ószövetség az Újszövetségben (1) A feltámasztás (1) A Jézusi hagyomány történelmi hatásai (2) A jézusi program (1) A Júdás evangéliuma összevetése a kanonikus evangéliumokkal és az Újszövetséggel (1) A kánon a kanonizálás a szentkönyv létrejötte 1. (1) A kánon a kanonizálás a szentkönyv létrejötte 2. (1) A kánon a kanonizálás a szentkönyv létrejötte 3. (1) A kritikai szemlélet alapjai a Szentírástudományban 1. (1) A kritikai szemlélet alapjai a Szentírástudományban 2. (1) A kritikai szemlélet alapjai a Szentírástudományban 3. (1) A kritikai szemlélet alapjai a Szentírástudományban 4. (1) A kritikai szemlélet alapjai a Szentírástudományban 5. (1) A kulcsok hatalma (1) Bevezetés a János evangéliumába 1. (1) Bevezetés a János evangéliumába 2. (1) Bevezetés a János evangéliumába 3. (1) Bevezetés a János evangéliumába 4. (1) Bevezetés a János evangéliumába 5. (1) Bevezetés a János evangéliumába 6. (1) Bevezetés a Márk evangéliumába (1) Eredeti mondások (1) Flavius (1) Írásmagyarázat (1) Írásmagyarázat - Az eskü (1) Írásmagyarázat - A bemerítkezés (1) Írásmagyarázat - A fügefa (1) Írásmagyarázat - A kölcsön (1) Írásmagyarázat - A miszzióparancs (1) Írásmagyarázat - A Péterre épülő egyház (1) Isten (1) Isten-e Jézus (1) Jézusról (1) Keresztség (1) országa (1) Ószövetség az Újszövetségben 2. (1) Ószövetség az Újszövetségben 3. (1) Pusztai megkísértés (1) Rudolf Bultmann A szinoptikus hagyomány története (1) Szamaritánusok és rómaiak (1) Szöveghagyományozás (1) Címkefelhő

Közvetlenül az új szövetség kora előtt, ha egy pogány a zsidó vallásra akart térni, akkor – mivel a pogányok zsidó szempontból eleve tisztátalannak és bűnösnek számítottak – külön szertartás keretében történt a felvételük. Ennek szerves része volt a férfiak esetében a körülmetélés és a megmerítkezés a tisztulás fürdőjében. Ezzel a tisztulási szertartással a volt pogányt a zsidó közösség magába olvasztotta, és ezután az Ábrahám utódaihoz csatlakozott prozelita már bemutathatta az áldozatot.

A rabbinikus magyarázat szerint az úgynevezett „prozelita keresztség" átmenetet jelentett a halálból az életbe. Ez volt az ortodox vízkeresztség, amit Keresztelő János továbbfejlesztett. Elsősorban a továbbfejlesztés abban állt, hogy a bűnöktől való megtisztulás fürdője volt, és ez által történt az Istenhez kerülés. Ám volt egy picike különbség, mégpedig az, hogy zsidókat is keresztelt. Ez pedig azt jelenti, hogy a zsidó származásúak is el kellett fogadják, hogy nem különbek a pogányoknál, és éppúgy szükségük van a megbánásra, és a keresztségre, mint a pogányoknak. Az a zsidó, aki Jánosnál megmártózott, levetette magáról a nemzeti öntudatot és egy szintre helyezte magát a pogányokkal, megvallotta bűneit és bemerítkezett, hogy Isten közelébe kerüljön. János tehát, nem nemzetiségi alapon hirdette Isten országát. Isten kövekből is képes magának teremteni követőket nem számít az, hogy Ábrahám kinek az atyja (lásd: Mt. 3:9). Így János a zsidókat egy szintre helyezte a nemzetekkel. Ha Jézus bemerítkezett a zsidó nemzeti öntudattól határolta el magát, a többi néppel való egység kifejezése volt ez. Ebből a szempontból nincsen különbség Isten előtt pogány meg zsidó, vagy bármi más népcsoport között. A bemerítkezési kultikus fürdés jóval a fogságból való szabadulás után hagyományozódott a zsidóság körében, neve a Mikve fürdő.

Jól látható tehát, hogy a későbbi katolikus keresztségnek, semmi köze nincsen a bemeritkezéshez, sokkal inkább köze van a babonasághoz és a mágiához.

Címkék: Keresztség Írásmagyarázat - A bemerítkezés

Szólj hozzá!

süti beállítások módosítása