A pusztai megkísértés
A pusztai kísértésben Jézusnak tulajdonított első megnyilvánulás, három ószövetségi idézet, Mózestől.
Igehelyek: Máté 4:4,7,10, Lukács 4:8, V. Mózes 6:13,16 és 8:3
„Ő pedig felelvén, monda: Meg van írva: Nemcsak kenyérrel él az ember, hanem minden ígével, a mely Istennek szájából származik.” Máté 4:4, Lukács 4:3
„És megsanyargata téged, és megéheztete, azután pedig enned adá a mannát, a melyet nem ismertél, sem a te atyáid nem ismertek, hogy tudtodra adja néked, hogy az ember nem csak kenyérrel él, hanem mind azzal él az ember, a mi az Úrnak szájából származik.” V. Mózes 8:3
„Monda néki Jézus: Viszont meg van írva: Ne kisértsd az Urat, a te Istenedet.” Máté 4:7 , Lukács 4:12
„Meg ne kísértsétek az Urat, a ti Isteneteket, miképen megkísértettétek Maszszában!” V. Mózes 6:16
„Ekkor monda néki Jézus: Eredj el Sátán, mert meg van írva: Az Urat, a te Istenedet imádd, és csak néki szolgálj.” Máté 4:10
„Féljed az Urat, a te Istenedet, ő néki szolgálj, és az ő nevére esküdjél.” V. Mózes 6:13
Az előfutár
Az ószövetség újszövetséggel való harmonizációja, magából az újszövetségi szövegekből derül ki. Maga harmonizáció sok esetben teljesen más koncepció alá helyezi az ószövetségi szövegrészeket, mint amivel azok bírnak eredeti értelmükben a zsidó vallás keretei között.
1. Az előfutár Keresztelő János, mint Illés Keresztelő János, mint Jézus előfutára az evangéliumok szerint, ószövetségi prófécián alapul.
Igehelyek: Máté 3:1-4, Márk 1:2-3, Lukács 3:2-6, Ézsaiás 40:3-5, Malakiás 3:1, II. Mózes 23:20
„Azokban a napokban pedig eljöve Keresztelő János, a ki prédikál vala Júdea pusztájában. És ezt mondja vala: Térjetek meg, mert elközelített a mennyeknek országa. Mert ez az, a kiről Ésaiás próféta szólott, ezt mondván: Kiáltó szó a pusztában: Készítsétek az Úrnak útját, és egyengessétek meg az ő ösvényeit. Ennek a Jánosnak a ruhája pedig teveszőrből vala, és bőröv vala a dereka körül, elesége pedig sáska és erdei méz” Máté 3:1-4
„A mint meg van írva a prófétáknál: Ímé én elküldöm az én követemet a te orczád előtt, a ki megkészíti a te útadat előtted; Kiáltónak szava a pusztában: Készítsétek meg az Úrnak útját, egyengessétek meg az ő ösvényeit: Előáll vala János, keresztelvén a pusztában és prédikálván a megtérésnek keresztségét a bűnöknek bocsánatára.” Márk 1:2-3
„Annás és Kajafás főpapsága alatt, lőn az Úrnak szava Jánoshoz, a Zakariás fiához, a pusztában, És méne a Jordán mellett lévő minden tartományba prédikálván a megtérés keresztségét a bűnöknek bocsánatjára; A mint meg van írva Ésaiás próféta beszédeinek könyvében, ki ezt mondja: Kiáltónak szava a pusztában: Készítsétek meg az Úrnak útját, egyengessétek az ő ösvényeit. Minden völgy betöltetik, minden hegy és halom megalacsonyíttatik; és az egyenetlenek egyenesekké, és a göröngyös útak símákká lesznek; És meglátja minden test az Istennek szabadítását.” Lukács 3:2-6
„Egy szó kiált: A pusztában készítsétek az Úrnak útát, ösvényt egyengessetek a kietlenben a mi Istenünknek! Minden völgy fölemelkedjék, minden hegy és halom alászálljon, és legyen az egyenetlen egyenessé és a bérczek rónává. És megjelenik az Úr dicsősége, és minden test látni fogja azt; mert az Úr szája szólt.” Ézsaiás 40:3-5
„Ímé, elküldöm én az én követemet, és megtisztítja előttem az útat, és mindjárt eljön az ő templomába az Úr, a kit ti kerestek, és a szövetségnek követe, a kit ti kívántok; ímé, eljön, azt mondja a Seregeknek Ura.” Malakiás 3:1
„Ímé én Angyalt (követet) bocsátok el te előtted, hogy megőrízzen téged az útban, és bevigyen téged arra a helyre, a melyet elkészítettem.” II. Mózes 23:20
Magyarázó jegyzet az igehelyekhez: A különböző fordítások eltérően adják vissza a Márk szöveget: „amint meg van írva Ézsaiás prófétánál”. Mivel valóban több prófétai szakaszról van szó, javítottak a szövegen. A szöveg nem változatlan. 1. „amint meg van írva Ézsaisnál” 2. „amint meg van írva a prófétáknál” 3. „amint meg van írva Ézsaiásnál”. Mivel a Márkban lévő idézet nem csupán Ézsaiás átalakítása, hanem Malakiásé is, ezt észrevették, és átírták az Ézsaiást prófétákra, aztán a szöveghűség érdekében némelyek visszaírták Ézsaiásra, ahogyan a korai Márkban is volt. Itt nem csupán azt lehet látni, hogy belenyúlnak a szövegbe az elképzelésüknek megfelelően javító szándékkal, hanem azt is, hogy a régebbi, korai Márk szöveg is téved és pontatlan. Ezeket a variációkat még a mai magyar fordítások is őrzik. A Márk 1:2 Mózestől való idézet a Septuagintából, akárcsak az Ézsaiási rész is onnan van, a Malakiási rész viszont héber szövegből van. Márk messiási értelmezéssel ruházza fel a szövegeket, az „én előttemet”, ami eredetileg Jahvéra vonatkozik, átírja „előtted”-re Jézusra vonatkoztatva. Az evangéliumban található idézetek egyáltalán nem azonosak az ószövetségi részekkel. A Malakiás szöveg szerint maga Jahve jön el, az evangélium szövegei szerint Jézus előtt jön a követ. Az Ézsaiási részben pedig a pusztában készítik az utat, és nem pedig a kiáltó szó van a pusztában. Lukács pedig szabadítást ír, holott az héberben dicsőségről van szó. Az evangélisták annak a korabeli nézetnek adnak hangot, miszerint a messiás előfutára az egekből visszatérő Illés. Mivel az írások szerint Illésnek el kell jönnie:
„Ímé, én elküldöm néktek Illyést, a prófétát, mielőtt eljön az Úrnak nagy és félelmetes napja. És az atyák szívét a fiakhoz fordítja, a fiak szívét pedig az atyákhoz, hogy el ne jőjjek és meg ne verjem e földet átokkal.” Malakiás 4:5-6
Úgy tartották Jézus a messiás, ezért előtte meg kellett jelennie Illésnek, ezért: Keresztelő Jánost ugyanolyan öltözékben ábrázolják, mint Illést:
„És felelének néki: Egy szőr-ruhás ember, derekán bőr övvel felövezve. Akkor monda: Thesbites Illés volt”. II. Királyok 1:8
„János pedig teveszőrruhát és dereka körül bőrövet viselt vala, és sáskát és erdei mézet eszik vala.” Márk 1:6
„Ennek a Jánosnak a ruhája pedig teveszőrből vala, és bőröv vala a dereka körül, elesége pedig sáska és erdei méz.” Máté 3:4
Az öltözet kifejezetten prófétai, ezt Zakariás könyvéből is tudhatjuk:
„És azon a napon megszégyenülnek a próféták, kiki az ő látása miatt az ő prófétálásaik közben, és nem öltözködnek szőrös ruhába, hogy hazudjanak” Zakariás 13:4
A sáska általában a szegények eledele volt, Mózes könyve a tiszta állatok közé sorolja:
„Ezeket egyétek meg azok közül: az arbé-sáskát az ő nemével, a szolám-sáskát az ő nemével, a khargol-sáskát az ő nemével és a khagab-sáskát az ő nemével” III. Mózes 11:22
Magyarázó jegyzet az igehelyekhez: A Malakiás szövegében szereplő nagy és félelmetes nap a messiás ítélkezése a végítéletére vonatkozó utolsó nap, ám nem ért véget a történelem a messiás-Jézussal, hanem azóta is folytatódik, ezért Keresztelő János semmiképpen nem a Malakiási végítéletet hirdető Messiás előfutára, ilyenképpen nem is lehet a messiás előfutára. Ezt éppen az a Jézusnak tulajdonított beszéd támasztja alá, miszerint az ő küldetése az ellenkezője annak, amit Illés tenne. Kijelenti, hogy nem azért jött, hogy az „atyák szívét a fiakhoz fordítja, a fiak szívét pedig az atyákhoz,”, amint azt a Malakiás szövege állítja, hanem épp ellenkezőleg: „Mert azért jöttem, hogy meghasonlást támaszszak az ember és az ő atyja, a leány és az ő anyja, a meny és az ő napa közt; És hogy az embernek ellensége legyen az ő házanépe.” Máté 10:35-36 „Meghasonlik az atya a fiú ellen, és a fiú az atya ellen; és az anya a leány ellen, és a leány az anya ellen; napa a menye ellen, és a menye a napa ellen.” Lukács 12:53 Ezek egyébként nem Jézus saját tanításai, hanem éppen egy prófétai beszéd megismétlései, illetve felhasználásai, Mikeás prófétától: „Mert a fiú bolondnak tartja atyját, a leány anyja ellen támad, a meny az ő napára; az embernek saját háznépe az ellensége.” Mikeás 7:6 János, (akinél nem született nagyobb) a törvényt hirdette: „Akkor a János tanítványai jövének hozzá, mondván: Miért hogy mi és a farizeusok sokat bőjtölünk, a te tanítványaid pedig nem bőjtölnek?” Máté 9:14 Heródiás Antipasz féltestvérének, Fülöpnek a felesége, ezért törvény szerint csak akkor házasodhatna Antipasszal, ha Fülöp meghalt volna, így Antipasz nem vehette volna feleségül. Keresztelő János ezt a törvényszegést nyíltan meg is mondta a királynak és ezért életével fizetett. Ezekből következtethetünk arra, hogy Keresztelő János tartotta a házassági törvény létjogosultságát. A rabbik szerint a böjt két napja kedd és csütörtök, a Lukács 18:12-ben a farizeus heti két nap böjttel büszkélkedik. Kötelező a böjt a törvény szerint engesztelés napján és szárazság idején. Magánböjtöt lehetett gyakorolni bűnbánat, gyász vagy aszkétikus okokból önkéntesen is. János aszkéta életmódot tartott helyesnek: „eljött Keresztelő János, a ki kenyeret sem eszik, bort sem iszik” (Lk.7:33) Tanítványai követték ebben, Jézus és az ő tanítványai ezzel ellentétben ettek és ittak és nem böjtöltek. János szerint Isten haragvó ítélőbíró, akinek a bosszúja elől meg kell menekülni (a fejsze a fák gyökerén van), szemben Jézussal miszerint Isten még az ellenségeit is szereti. János önmagát sem tartotta Jézus előfutárának, sőt Jézusról sem tudta kicsoda, ezt bizonyítja, hogy a börtönből is bizonytalanságnak ad hangot, mikor megkérdezi Jézust, hogy ő-e a messiás vagy mást várjanak (Lk. 7:20, Mt. 11:3). További azonosítások: Igehelyek: Máté 11:14, Máté 17:12-13, Márk 9:11-13, János 1:21, Máté 17:3 „És, ha be akarjátok venni, Illés ő, a ki eljövendő vala.” Máté 11:14 „De mondom néktek, hogy Illés immár eljött, és nem ismerék meg őt, hanem azt mívelék vele, a mit akarának. Ezenképen az ember Fiának is szenvednie kell majd ő tőlük. Ekkor megértették a tanítványok, hogy Keresztelő Jánosról szóla nékik.” Máté 17:12-13 „És megkérdezék őt, mondván: Miért mondják az írástudók, hogy előbb Illésnek kell eljőnie? Ő pedig felelvén, monda nékik: Illés ugyan előbb eljövén helyre állít mindent; de hogyan van az embernek Fiáról megírva, hogy sokat kell szenvednie és megvettetnie? De mondom néktek, hogy Illés is eljött, és azt cselekedték vele, a mit akartak, a mint meg van írva ő felőle” Márk 9:11-13 „És kérdezék őt: Kicsoda tehát? Illés vagy-é te? És monda: Nem vagyok. A próféta vagy-é te? És ő felele: Nem.” János 1:21 „És ímé megjelenék ő nékik Mózes és Illés, a kik beszélnek vala ő vele.” Máté 17:3 Magyarázó jegyzet az igehelyekhez: Bár János evangélista szerint Keresztelő János tagadja, hogy Illés volna, az evangélisták mégis fontosnak tartják az azonosítást, hiszen Jézust messiásnak tartják, s ezt akarják elfogadtatni a néppel is. A találgatások megelőzése valamint a félreérthetetlenné tétel szempontjából egy történetben Illés megjelenik a hegytetőn Jézusnak, s így már senki sem mondhatja, hogy nem jött el. (Tehát eljön Illés lefejezik, majd újra eljön, de akkor sincsen világvége.) Ugyanakkor nem valószínű az, hogy a messiás nem létező írásokra hivatkozna, mivel sehol sincsen az megírva, hogy Illésnek meg kell halnia, ha visszajött. Továbbá, ha János, mint Illés mindent helyreállított, ahogyan ezt a Márk szöveg mondja, akkor mi szükség volna egy messiásra? Mi az a minden, amit János helyreállított? Mindazonáltal, az evangélisták szerint a messiás azonosította Jánost Illéssel. Jézus ugyanakkor nem szívlelte Illést (esetleg a több száz ember miatt akiknek Illés elvágta a torkát (?) I.Kir 18:40): „Mikor pedig ezt látták az ő tanítványai, Jakab és János, mondának: Uram, akarod-é, hogy mondjuk, hogy tűz szálljon alá az égből, és emészsze meg ezeket, mint Illyés is cselekedett? De Jézus megfordulván, megdorgálá őket, mondván: Nem tudjátok minémű lélek van ti bennetek: Mert az embernek Fia nem azért jött, hogy elveszítse az emberek lelkét, hanem hogy megtartsa. Elmenének azért más faluba.” Lukács 9:54-56 Ebből az derül ki, hogy a messiás nem ért egyet az ítélettel. Az evangélisták természetesen tudtak arról, hogy a köznép a Messiás eljövetele előtt Illést várja. Amikor azt a mondatot helyezik a Jézus ajkára, hogy Illés maga János, akkor azzal azt állítják, hogy az ő Jézusuk maga a Messiás. Jézus szerint, bemerítő János nem született újjá lélektől, ezért hívja: „asszonytól szültett”nek, utalva arra, hogy neki is újjá káne születnie. (utolsó mondat:P.I. nyomán.)
Utolsó kommentek