„És vezeté őt Jézushoz. Jézus pedig reá tekintvén, monda: Te Simon vagy, a Jóna fia; te Kéfásnak fogsz hivatni (a mi megmagyarázva: Kőszikla).” Jn. 1:43
„De én is mondom néked, hogy te Péter vagy, és ezen a kősziklán építem fel az én anyaszentegyházamat, és a pokol kapui sem vesznek rajta diadalmat.” Máté 16:18
A névadás körülményei igen eltérőek, a János evangéliumban rögtön a leendő apostolokkal való találkozáskor kereszteli át Simont Péterre, míg a Mátéban egy adott válasz következményeként kereszteli át. Ha mindkét esemény leírása igaz, akkor a névadás többször is megtörtént, ami felettébb furcsa. Esetleg Pétert, kellett többször megerősíteni. Azért mert különböző helyeken olvashatunk hasonló mondásokat, még nem zárhatjuk ki egyiket a másikkal szemben, ha nem tudhatjuk, melyik volt a hitelesebb. Ám itt úgy tűnik a János verziója hitelesebb, mivel rövidebb és az egyházról szóló teológiától mentes, ami valószínűleg később, az üldözések alatt alakult ki. Ha Jézus úgy gondolta, hogy szükséges Pétert megerősíteni, újra és újra elmondta, hogy ő lesz az a kőszikla, amire a gyülekezet épül? A jó tanár nem egyszer ad le egy anyagot a diáknak, főleg ha látja, hogy az még nem tanulta meg. A kérdésfelvetés az, volt, hogy kicsoda Jézus, a Mátéban, és ez után van az átnevezés. A Tamás evangéliumban széles tárháza van a találgatásoknak, hogy kicsoda Jézus. Kéfás (szikla) arám név, Jézus arám nyelven beszélt, ez a bibliai héber nyelvhez közel álló köznyelv, Palesztinában. Amikor az evangélisták azt a néhány arám szót használlják, akkor nagyon vissza akarnak valamit adni, az erdeti üzentből, ezért ragaszkodnak az eredeti szóhoz. Ez történik a János evangéliumban, szemben a Mátéval. Görögül a Péter az Petros. A görög szövegben a Petros van zárójelben, amit a Károli biblia átnevez rögtön utána, mivel Kősziklának állítja. Az adventista teológia a következőt mondja: a Petros jelentése kő vagy kődarab. A Kőszikla egy másik görög szó a Petra. A Petra szó megtalálható a Mátéban, mint beszéd, alap, amire Jézus épít. Tehát ha a Petrost azaz kavicsot akartak fordítani, akkor vagy nem Kéfás volt, amit vissza akartak adni, vagy ha Kéfás volt, akkor Petrának kellett volna fordítani. Tehát a Petros nem egyenlő a Petrával, ennek következtében, nem Simonon, illetve új nevén Petroson épül fel az egyház, mint azt sokan állítják. Az egyházi hagyomány Jézust teszi meg a Kősziklának, nagy valószínűséggel itt magára mutat, amikor "ezen a Kősziklán"-t, mond, s a Petrost a kicsi kavicsot hasonlítja magához a Kősziklához.
Jézus tanításai szerint nem ő maga, hanem az ő tanításai a kőszikla alap, amire a házat fel lehet építeni, így a legnagyobb valószínűsége annak lehet, hogy ha valóban elhangzott ez a szójáték, akkor azt Jézus a kősziklára építő példázattal összekapcsolva irányította valahogy Péterre. Annál is inkább igaz ez, hogy pár sorral lejjebb Sátánnak mondja Pétert, egyértelmű, hogy Jézus nem a Sátánra akart egyházat építeni. S ehhez hozzá kell tenni, hogy az egyház mást jelent ma, mint akkor.
Fordítási hiba a Máté 16:18-ban:
„De én is mondom néked, hogy te Péter vagy, és ezen a kősziklán építem fel az én anyaszentegyházamat, és a pokol kapui sem vesznek rajta diadalmat.” Károli
„Én meg azt mondom neked: Te Péter vagy! Én ezen a kősziklán építem fel majd az én eklézsiámat s azon még a láthatatlan ország kapui sem vehetnek majd erőt.” Csia
Jól látható, hogy eklézsia kifejezés van a szövegben, aminek a jelentése: gyülekezet, közösség. Szó sincsen sem anyaszentegyházról. Jézus nem beszélt anyaszentegyházról, a későbbi katolikus keresztény hagyomány előszeretettel használja fel ezt a verset a saját hatalmának és legitimációjának a megerősítésére.
Máté Ézsaiást használja fel.
Ézsaiás 22:22 – Máté 16:19
„S az ő vállára adom a Dávid házának kulcsát, és a mit megnyit, senki be nem zárja, és a mit bezár, nem nyitja meg senki;”
„És néked adom a mennyek országának kulcsait; és a mit megkötsz a földön, a mennyekben is kötve lészen; és a mit megoldasz a földön, a mennyekben is oldva lészen.”
Rudolf Bultmann szerint is, ezeket a szavakat a korai gyülekezet adja Jézus ajkára.
Péter vallomása az előzmény: Te vagy a Messiás az Isten fia. A Lukács 4:41-ben az ördögök mondják ugyanezt, akiket Jézus kiűzött, és itt is Péternek mondja, hogy távozz tőlem Sátán. Jézus a zsidó messiásról kialakult képet űzi ki Péterből, hiszen a Krisztus nem azonos azzal. Hogyan értsük tehát azt, hogy ezen a sziklán épít Jézus? Talán az ördögre utal? A sziklát ő maga azonosítja az ő beszédei a szikla, illetve aki megcselekszi azt, aki elfogadja, aki bizalommal van Ő iránta. Péter túlságosan buzgó bizalma, amivel mássá tette Jézust, mint amit saját magáról gondolt, elutasításra méltó, ám maga az ilyen nagyfokú bizalom Jézus és az ő beszédei, személye iránt jelenti azt, hogy Péter bizalma lehet az a szikla, amelyik életben tarthatja Jézus gyülekezetét, miután Jézus már nem lesz. A szikla tehát Jézus beszédeiben való bizalom, ami megnyilatkozott Péteren keresztül, erre mondta Jézus, hogy erre lehet építeni, ám a túlbuzgóságot le kellett törnie. Így Jézusra jellemző válogatás módján, egyszerre jót hoz ki Péter vallomásából, és egyúttal cáfolja is, amit szükségesnek tart. Ezek után lehet beszélni a kulcsokról.
A kulcsok hatalma a gondolkodásmód befolyásolása, ami szorosan kapcsolódik az előbb leírtakhoz, hiszen attól a tanítástól függ a Jézus gyülekezetének a majdani állapota, amit az apostolok később mondanak, tesznek, erre a hatalomra hívta fel Jézus a figyelmet, miután helyreigazította Pétert. Miért lenne a mennyben is oldva meg kötve? Isten az embert a saját maga által elfogadott istenképhez mérten is vizsgálja, ha az embernek meggyőződése Istenről valami, akkor az Isten a meggyőződés alapján közelít az emberhez. Ha a középkori pápaság elhiteti Istenről, hogy például haragvó, keresztes háborút akaró Isten, akkor az Isten nem fogja számon kérni az akkor élt emberektől azt, hogy miért gondolták őt ilyen Istennek, illetve az ítéletkor figyelembe fogja venni a kor hitetését. Feltéve, ha Isten maga, nem jelenti ki ennek az ellenkezőjét az embernek. Ez a kötés, amit Őróla tanítanak az apostolok és annak követői, az emberek hiszékenységéhez kénytelen Isten is alkalmazkodni szeretete miatt, tehát a tanítás Istenről köti és oldja az Istenhez tartozó dolgokat, mennyben és földön. Ezek után kell kifejteni, a Dávidi származással rendelkező Krisztusnak, köze van a Dávid házának kulcsaihoz, és az Izraelnek adott ígéret hogyan lesz szabad az összes többi nép számára, majd Izrael számára is. Ám nyilvánvaló, hogy a katolikus egyház, nem így érti, hanem érti a szentségek kiszolgálásának a hatalmát és a lelki üdvösség feletti oldását és kötését ezen az igén.
Utolsó kommentek