A sokarcú Biblia

Amennyiben Jézushoz, és ha ő Isten mutatta be Istenhez szeretnénk közelebb kerülni, akkor nem csak a szívünket, hanem az elménket is meg kell nyitnunk. Ehhez három mottót választottam, az első: „Az pedig felelvén, monda: Szeresd az Urat, a te Istenedet teljes szívedből és teljes lelkedből és minden erődből és teljes elmédből; és a te felebarátodat, mint magadat. Lukács 10:27 Azt vettem észre, hogy a keresztény felekezetek, előtérbe helyezik a szív nyitogatását, és az elme megnyitására kevesebb hangsúlyt helyeznek, ezért ez a mű, előtérbe helyezi az elme nyitogatását, míg a szív megnyitását, sem hagyja figyelmen kívül. Mint ahogyan Jézushoz hasonlóan Pál apostol is kér minket, ez volna a második mottóm: „És ne szabjátok magatokat e világhoz, hanem változzatok el a ti elméteknek megújulása által, hogy megvizsgáljátok, mi az Istennek jó, kedves és tökéletes akarata.” Rom. 12:2 A világhoz való szabás, a keresztény egyházakra is vonatkozik, hiszen a történelem megmutatta azt, hogy vannak elvilágiasodott keresztény egyházak is a világban. Ezért, nem csupán a nem egyházi, azaz „pogány” dolgokat kell vizsgálat alá vennünk, hanem az egyházak dogmáit is, hiszen a mindenbe ez is beletartozik, ahogyan a harmadik mottóm is erre utal, ami szintén a Szentírás szövegéből való: „Mindent megpróbáljatok; a mi jó, azt megtartsátok!” I. Thesz. 5:21

HTML

Utolsó kommentek

Friss topikok

Címkék

- (1) Az egyházi hatalmi hatása a magyar ajkú térségre (1) Az előfutár (1) Az Ószövetség az Újszövetségben (1) A feltámasztás (1) A Jézusi hagyomány történelmi hatásai (2) A jézusi program (1) A Júdás evangéliuma összevetése a kanonikus evangéliumokkal és az Újszövetséggel (1) A kánon a kanonizálás a szentkönyv létrejötte 1. (1) A kánon a kanonizálás a szentkönyv létrejötte 2. (1) A kánon a kanonizálás a szentkönyv létrejötte 3. (1) A kritikai szemlélet alapjai a Szentírástudományban 1. (1) A kritikai szemlélet alapjai a Szentírástudományban 2. (1) A kritikai szemlélet alapjai a Szentírástudományban 3. (1) A kritikai szemlélet alapjai a Szentírástudományban 4. (1) A kritikai szemlélet alapjai a Szentírástudományban 5. (1) A kulcsok hatalma (1) Bevezetés a János evangéliumába 1. (1) Bevezetés a János evangéliumába 2. (1) Bevezetés a János evangéliumába 3. (1) Bevezetés a János evangéliumába 4. (1) Bevezetés a János evangéliumába 5. (1) Bevezetés a János evangéliumába 6. (1) Bevezetés a Márk evangéliumába (1) Eredeti mondások (1) Flavius (1) Írásmagyarázat (1) Írásmagyarázat - Az eskü (1) Írásmagyarázat - A bemerítkezés (1) Írásmagyarázat - A fügefa (1) Írásmagyarázat - A kölcsön (1) Írásmagyarázat - A miszzióparancs (1) Írásmagyarázat - A Péterre épülő egyház (1) Isten (1) Isten-e Jézus (1) Jézusról (1) Keresztség (1) országa (1) Ószövetség az Újszövetségben 2. (1) Ószövetség az Újszövetségben 3. (1) Pusztai megkísértés (1) Rudolf Bultmann A szinoptikus hagyomány története (1) Szamaritánusok és rómaiak (1) Szöveghagyományozás (1) Címkefelhő

Isten országa a korszellem szerint. Az itt található görög kifejezés, ami az ország helyén szerepel királyi uralmat jelent, mégis sokszor az ország szó használják a fordítók, pedig a királyi uralom, feltételez egy királyt, s a király feltételezi a királyság rendjét. A görög szó azért is helyes, mert visszaadja azt a zsidókeresztény gondolkodást, aminek a talaján az evangéliumok állnak. A zsidó vallásban, már jóval keresztelő János fellépése előtt beszéltek Malekus samajim-ról, ez szó szerint a menny királyságát jelenti. Ez alatt tágabb értelemben arra gondoltak, hogy Isten minden lény felett uralkodik, szűkebb értelemben pedig Izrael felett, majd Jézus korára a Messiás dicső országát jelentette. Amikor tehát Jézus példázataiban az Isten (menny, ég) ország (királyi uralom) – ról beszél, a zsidók dicső messiási országról való elképzelésükkel együtt gondolkodva fejtik ki a fogalmat. Most ki kell térnem, hogy fentebb miért tettem zárójelbe a menny és ég szavakat az Isten után, hiszen joggal kérdezheti bárki, hogy miért ne lenne más a jelentése Istennek és a mennynek. Az ok egyszerű a zsidók nem mondták ki tiszteletből a Jahve nevet és sok esetben behelyettesítették különböző reá utaló kifejezéssel, pl magasságos, örökkévaló, név, erő, és nem utolsó sorban ég és menny kifejezéssel. Amikor tehát ők a menny országáról beszélnek akkor Isten országát (királyi uralmát) értik alatta. Bibliai példa erre sok van, de had említsem meg a Dániel 4:23-mat, amikor azt írja, hogy: „az ég uralkodik”, más fordításban „menny uralkodik”, akkor Isten uralmáról beszél. A mennyet szeretni és félni szavakat használják a rabbik, akkor is Istenről beszélnek, körülírással. A menny és ég kifejezés tehát, Istent országát jelöli. Az evangéliumok idejében még érvényes volt ez a gondolkodás, tehát amikor az evangelisták a mennyek országáról beszélnek, máshol meg Isten országáról, akkor ugyanezt értik még alatta. A Lukács evangéliumában, amikor a tékozló fiú mondja: „vétkeztem az ég ellen”, szintén Isten országára utal, így mind az ó és mind az új szövetségben találunk példát a körülírására. A zsidó gondolkodásban tehát az Isten királyi uralmának a kiteljesedéséről van szó, ám ennek része az erőszak, sőt a megvalósulás érdekében akár, kötelező nekik erőszakot alkalmazni. A keresztény gondolkodásban is nagy szerepet játszik a mennyek országa, sok esetben azt gondolják, hogy az valami eljövendő uralom, ami még nem valósítható meg a földön, és helyileg nem is itt van, mert az Isten máshol készíti azt el. Mindez történik azért, mert menny és az ég szó alatt, megfosztva azt eredeti jelentésétől, nem konkrétan Istent, hanem egy boldog öröklét helyét értenek, ahová ítélet után kerülhetnek.

Isten országa és a történeti Jézus kutatása kapcsán megemlíteném Czire Szabolcs kiválló munkásságát, amely a Keresztény Magvető gondozásában az interneten is elérhető, jelen írásom viszont nélkülözi az ő gondolatait.

Címkék: - országa Isten Írásmagyarázat

Szólj hozzá!

süti beállítások módosítása