A sokarcú Biblia

Amennyiben Jézushoz, és ha ő Isten mutatta be Istenhez szeretnénk közelebb kerülni, akkor nem csak a szívünket, hanem az elménket is meg kell nyitnunk. Ehhez három mottót választottam, az első: „Az pedig felelvén, monda: Szeresd az Urat, a te Istenedet teljes szívedből és teljes lelkedből és minden erődből és teljes elmédből; és a te felebarátodat, mint magadat. Lukács 10:27 Azt vettem észre, hogy a keresztény felekezetek, előtérbe helyezik a szív nyitogatását, és az elme megnyitására kevesebb hangsúlyt helyeznek, ezért ez a mű, előtérbe helyezi az elme nyitogatását, míg a szív megnyitását, sem hagyja figyelmen kívül. Mint ahogyan Jézushoz hasonlóan Pál apostol is kér minket, ez volna a második mottóm: „És ne szabjátok magatokat e világhoz, hanem változzatok el a ti elméteknek megújulása által, hogy megvizsgáljátok, mi az Istennek jó, kedves és tökéletes akarata.” Rom. 12:2 A világhoz való szabás, a keresztény egyházakra is vonatkozik, hiszen a történelem megmutatta azt, hogy vannak elvilágiasodott keresztény egyházak is a világban. Ezért, nem csupán a nem egyházi, azaz „pogány” dolgokat kell vizsgálat alá vennünk, hanem az egyházak dogmáit is, hiszen a mindenbe ez is beletartozik, ahogyan a harmadik mottóm is erre utal, ami szintén a Szentírás szövegéből való: „Mindent megpróbáljatok; a mi jó, azt megtartsátok!” I. Thesz. 5:21

HTML

Utolsó kommentek

Friss topikok

Címkék

- (1) Az egyházi hatalmi hatása a magyar ajkú térségre (1) Az előfutár (1) Az Ószövetség az Újszövetségben (1) A feltámasztás (1) A Jézusi hagyomány történelmi hatásai (2) A jézusi program (1) A Júdás evangéliuma összevetése a kanonikus evangéliumokkal és az Újszövetséggel (1) A kánon a kanonizálás a szentkönyv létrejötte 1. (1) A kánon a kanonizálás a szentkönyv létrejötte 2. (1) A kánon a kanonizálás a szentkönyv létrejötte 3. (1) A kritikai szemlélet alapjai a Szentírástudományban 1. (1) A kritikai szemlélet alapjai a Szentírástudományban 2. (1) A kritikai szemlélet alapjai a Szentírástudományban 3. (1) A kritikai szemlélet alapjai a Szentírástudományban 4. (1) A kritikai szemlélet alapjai a Szentírástudományban 5. (1) A kulcsok hatalma (1) Bevezetés a János evangéliumába 1. (1) Bevezetés a János evangéliumába 2. (1) Bevezetés a János evangéliumába 3. (1) Bevezetés a János evangéliumába 4. (1) Bevezetés a János evangéliumába 5. (1) Bevezetés a János evangéliumába 6. (1) Bevezetés a Márk evangéliumába (1) Eredeti mondások (1) Flavius (1) Írásmagyarázat (1) Írásmagyarázat - Az eskü (1) Írásmagyarázat - A bemerítkezés (1) Írásmagyarázat - A fügefa (1) Írásmagyarázat - A kölcsön (1) Írásmagyarázat - A miszzióparancs (1) Írásmagyarázat - A Péterre épülő egyház (1) Isten (1) Isten-e Jézus (1) Jézusról (1) Keresztség (1) országa (1) Ószövetség az Újszövetségben 2. (1) Ószövetség az Újszövetségben 3. (1) Pusztai megkísértés (1) Rudolf Bultmann A szinoptikus hagyomány története (1) Szamaritánusok és rómaiak (1) Szöveghagyományozás (1) Címkefelhő

Prológus


Az ige testté lett.

Az ige görögül itt logosz, a logosz jelentése: beszéd, szó, kijelentés. Hiteles fordítási lehetőségek tehát: A beszéd testté lett. A szó testté lett. Az kijelentés testté lett. A logosz előfordulása több esetben a tanításra vonatkozik, például az én beszédeim (logosz) soha el nem múlnak /Mt.24:35/. A logosz előfordulása több esetben, az Isten üzenetére vonatkozik, például hirdesd az igét /II. Tim. 4:2/. A logosz egyetlen esetben tulajdonnévként szerepel, neve Isten Igéjének neveztetik /Jel.19:13/. Az hogy testté lett, az anyagról szól, ugyanis a szarx szó jelentése hús, test, az anyagi része az embernek. Átvitt értelemben pedig az emberi természet bűn miatt megromlott részét jelentette.

Nyilvánvalóan a világosság és a sötétség ellentétbe van állítva egymással, alapvető gnosztikus tanítás, hogy a fény gyermekei be tudják fogadni a fény ismeretét, és visszakerülhetnek az öröklétbe az Istenhez, a sötétség gyermekei nem fogadják be a világosságot. Ez a gnosztikus gondolat végigvonul az egész János evangéliumon. „A sötétség nem fogadta be azt.” Az anyagi test, nem tudja befogadni: „A kik nem vérből, sem a testnek akaratából, sem a férfiúnak indulatjából, hanem Istentől születtek.” A világosság a lélekre hat. A gnosztikusok különbséget tesznek azok közt az emberek közt, akik Isten fiai lehetnek, (ezek azok, akik valamikor a fényből származtak, és a test rabságába estek), és különbséget tesznek a sötétség fiai között, akik nem lehetnek Isten fiai, mert amúgy sem volt közük a Fényhez. Akik Isten fiaivá válhatnak, azok az ismeret, azaz gnózis által nyerhetnek újra örök életet: „az pedig az örök élet, hogy megismerjenek téged”. A Jézusban testet öltött üzenet (isten), tehát csak azokra hat, akik visszakerülnek a Fényhez.


„hatalmat adott azoknak, hogy Isten fiává legyenek” Az itt található hatalomnak fordított szó az excousia, jelentései: szabadság, jogosultság, képesség, erő. Az elveszített istenfiúságot nyerhetik vissza, akik képesek befogadni.
A János evangéliuma a szinoptikusokhoz képest egy bővített hagyományanyag. Sokkal több típusú csodatörténet található bennük, mint a szinoptikusokban.

Címkék: Bevezetés a János evangéliumába 2.

Szólj hozzá!

süti beállítások módosítása