A sokarcú Biblia

Amennyiben Jézushoz, és ha ő Isten mutatta be Istenhez szeretnénk közelebb kerülni, akkor nem csak a szívünket, hanem az elménket is meg kell nyitnunk. Ehhez három mottót választottam, az első: „Az pedig felelvén, monda: Szeresd az Urat, a te Istenedet teljes szívedből és teljes lelkedből és minden erődből és teljes elmédből; és a te felebarátodat, mint magadat. Lukács 10:27 Azt vettem észre, hogy a keresztény felekezetek, előtérbe helyezik a szív nyitogatását, és az elme megnyitására kevesebb hangsúlyt helyeznek, ezért ez a mű, előtérbe helyezi az elme nyitogatását, míg a szív megnyitását, sem hagyja figyelmen kívül. Mint ahogyan Jézushoz hasonlóan Pál apostol is kér minket, ez volna a második mottóm: „És ne szabjátok magatokat e világhoz, hanem változzatok el a ti elméteknek megújulása által, hogy megvizsgáljátok, mi az Istennek jó, kedves és tökéletes akarata.” Rom. 12:2 A világhoz való szabás, a keresztény egyházakra is vonatkozik, hiszen a történelem megmutatta azt, hogy vannak elvilágiasodott keresztény egyházak is a világban. Ezért, nem csupán a nem egyházi, azaz „pogány” dolgokat kell vizsgálat alá vennünk, hanem az egyházak dogmáit is, hiszen a mindenbe ez is beletartozik, ahogyan a harmadik mottóm is erre utal, ami szintén a Szentírás szövegéből való: „Mindent megpróbáljatok; a mi jó, azt megtartsátok!” I. Thesz. 5:21

HTML

Utolsó kommentek

Friss topikok

Címkék

- (1) Az egyházi hatalmi hatása a magyar ajkú térségre (1) Az előfutár (1) Az Ószövetség az Újszövetségben (1) A feltámasztás (1) A Jézusi hagyomány történelmi hatásai (2) A jézusi program (1) A Júdás evangéliuma összevetése a kanonikus evangéliumokkal és az Újszövetséggel (1) A kánon a kanonizálás a szentkönyv létrejötte 1. (1) A kánon a kanonizálás a szentkönyv létrejötte 2. (1) A kánon a kanonizálás a szentkönyv létrejötte 3. (1) A kritikai szemlélet alapjai a Szentírástudományban 1. (1) A kritikai szemlélet alapjai a Szentírástudományban 2. (1) A kritikai szemlélet alapjai a Szentírástudományban 3. (1) A kritikai szemlélet alapjai a Szentírástudományban 4. (1) A kritikai szemlélet alapjai a Szentírástudományban 5. (1) A kulcsok hatalma (1) Bevezetés a János evangéliumába 1. (1) Bevezetés a János evangéliumába 2. (1) Bevezetés a János evangéliumába 3. (1) Bevezetés a János evangéliumába 4. (1) Bevezetés a János evangéliumába 5. (1) Bevezetés a János evangéliumába 6. (1) Bevezetés a Márk evangéliumába (1) Eredeti mondások (1) Flavius (1) Írásmagyarázat (1) Írásmagyarázat - Az eskü (1) Írásmagyarázat - A bemerítkezés (1) Írásmagyarázat - A fügefa (1) Írásmagyarázat - A kölcsön (1) Írásmagyarázat - A miszzióparancs (1) Írásmagyarázat - A Péterre épülő egyház (1) Isten (1) Isten-e Jézus (1) Jézusról (1) Keresztség (1) országa (1) Ószövetség az Újszövetségben 2. (1) Ószövetség az Újszövetségben 3. (1) Pusztai megkísértés (1) Rudolf Bultmann A szinoptikus hagyomány története (1) Szamaritánusok és rómaiak (1) Szöveghagyományozás (1) Címkefelhő

Jézus itt és most akarta a változást, azaz itt a földön, és azonnal, az ő idejében. Az Isten országa fogalom, az nem más, mint amikor a szeretet életrendjének megfelelően élünk, azaz egy hullámhoszon vagyunk a szeretettel, és ennek megfelelően cselekszünk mindennapjainkban. Békében vagyunk önmagunkkal, és embertársainkkal. Jézusnál a teljes jólétet is jelentette, olyan világot ahol semmi probléma nincsen, Isten van jelen. Nincsen korrupció, hatalmaskodás, rablás, háború, éhség, szenvedés, sírás. Ha mindenki úgy gondolkodna, mint Jézus, akkor ez megvalósulhatna, ez az Isten országa, ez a jézusi program. Jézus az emberi kapcsolatokat akarta rendezni, és nem odát, a túlvilágon. Jézus idealista álmodozó volt, aki az eszményi társadalmat tűzte ki célul, mutatta be az embereknek. Ha azóta, úgy gondolkodtak volna az emberek, mint ő, nem volna probléma a földön, azaz Jézust realistának, logikusnak, és bölcs embernek tarthatnánk, és nem kellene az idealista jelzővel illetnünk. Az Isten országa nem az Istené, hanem a miénk, megvalósításra vár annak felvázolása óta is. Nem Isten tulajdona, ránk bízta azt, az emberekre, az embereknek kell megvalósítaniuk. Az ember, nem embernek farkasa, hanem embernek embere, legalábbis annak kéne lennie Jézus szerint. Az emberi kapcsolatokat szívből és ésszel, bölcsességgel kellene rendezni, és nem karddal és törvénnyel szolgálni az önzést és a gonoszságot, vagy butaságot. Az egyének átalakulása közepette, a társadalmak átalakulása: Új tanítás új keretek, körülmények közé való, az új tanításnak a régi kereteket és körülményeket is meg kell változtatnia vagy teljesen új kereteket, körülményeket kell teremtenie, a régi vallási rendszerek nem alkalmasak az új gondolkodás befogadására.

„Senki sem varr öreg ruhára nyers szövetből foltot; de ha mégis, akkor az új a réginek ép részét is eltépi, és még rosszabb szakadás támad. Senki sem tölt új bort régi tömlőkbe; de ha mégis, akkor a bor szétszakítja a tömlőket, s a bor is veszendőbe megy, meg a tömlők is. Nem! Új bort új tömlőkbe! Márk 2:21-22 és Máté 9:16-17 és Tamás 47

Tamás még azt is mondja, hogy lehetetlen, hogy az ember egyszerre két íjat feszítsen.

Amikor Illés elment a barlangba és leheveredett, az Isten azt kérdezte:

„Mit csinálsz itt Illés?”

Ember te tulajdonképpen mit csinálsz, mit teszel?

Mit teszel emberiség?

Jézus programja az adott egyén személyének az átalakulásával kezdődik, még mielőtt bármiféle társadalmat akarna egyben megváltoztatni. Ha sok egyén gondolkodása megváltozik, akkor változik a társadalom is. Az első és legfontosabb feladat, ami Kereszetelővel együtt Jézus hirdetett az ez: Új gondolkodásra térés. Az idő betelt, elközelített az Isten országa, térjetek új gondolkodásra!

„Itt a kedvező idő! Elérkezett Isten Országa! Tekintettel az örömüzenetre, változtassátok meg gondolkodásotokat és élete­teket, és bízzátok rá magatokat [Istenre]!” Márk 1:15

 

Az egyén állapotváltozását is jelöli az Isten országa kifejezés, ami akkor van jelen, amikor az ember Istennel összhangba kerül. A gondolkodás átalakítása, önmagában hordozza az életvitel átalakulását is. A megtérés nem csupán lelki átalakulás, hanem tudati átalakulás is, melynek következménye egy pozitív, előremutató változás, ami előbb-utóbb az életstílusban, életmódban is észlelhető, látható. Másként gondolkodni Istenről, emberről, s ezek kapcsolatáról. Ez az első lépés ez a megtérés. E nélkül az új folt kiszakítja a régi ruhát! Ha Jézus ugyanazt hirdette volna, amit a kora, akkor nem került volna konfliktusba és nem végezték volna ki. Ám mivel kivégezték, ez csak azok miatt a beszédei miatt lehettek, amelyek nem voltak koherensek a kor vallási törvényeivel, világképével. Ha tehát új dolgot szeretne valaki továbbadni, megváltoztatni az adott jelenlegi rendszert, akkor nyilvánvalóan azzal érdemes kezdeni az üzenetet, hogy térjetek új felismerésre, illetve, amit mondani szeretnék, az új fajta gondolkodás, s szükséges annak megértéséhez, hogy akik meg akarják érteni, azok szintén áttérjenek erre.

Az idő betelt kifejezés a jézusi tanítás értelmében, nem szó szerinti fordítása az volna, hogy itt van a lehetőség, itt van az alkalmas idő arra, hogy megváltozzanak, annak ellenére, hogy az evangelisták befejezett igeidőt használnak a mondatban. Gromon András fordításában a „kedvező idő”, igen helyesen szerepel, amennyiben az üzenet tartalmi lényegi mondanivalóját szeretnénk hangsúlyozni. Egyesek szerint ez Jézus tanításának egy korai summája. Korszakot zár le Jézus. Továbbá, az ország kifejezés a görög szöveg szerint Királyság, ellenben az ország kifejezés lenne alkalmas ide, hiszen amennyiben Jézus üzenetének értelmében, az ország jelen van, akkor nincsen szükség királyságra, sem királyra, egy hierarchia nélküli önmegvalósító szeretettel való létben. Új gondolkodásra térni, meg az előző tagmondatban szereplő Isten országával kapcsolatban is szükséges, amibe mind Istenről, mind az emberekről való másképp gondolkodás szükséges. Nem mindenkinek szükséges áttérni erre az új gondolkodásra, csak azoknak, akik nem hasonlóan gondolkodnak, az áttérés szükségessége történelmi tény. Jézus másutt kifejti, hogy miért nem szükséges mindenkinek megtérnie, mivel az egészségesnek nincsen szüksége orvosra, hanem annak, aki rosszul van, és nem igazakat hívni jött, hanem bűnösöket. Nem kell mindenkinek változnia, hiszen előfordulhat, hogy valaki életében pontosan azt teszi, amit Isten szerint is tenni érdemes. Vannak emberek, akiknek nincsen szükségük orvosra, vagyis már „Istenfiaivá” váltak.

Isten fiává válni lehet, és nem automatikus a tagság. A megtérés Istenhez fordulás, annak elismerése is lehet, hogy nem minden tökéletes az ember életében, sőt vannak vétkeink, amiktől meg kell szabadulni. A kegyelemből ki lehet esni, tehát a megtérés nem csupán egyszeri és örök érvényű folyamat, hanem állapot, amit fenntartani és ápolni kell. A megtérés egy minden napi folyamat, ugyanakkor egy állandó fejlődés is. Alapvetően döntések sorozatáról van szó, naponta meg kell hoznunk döntéseket életvitelünkkel kapcsolatban, a döntések meghozásakor figyelnünk Istenre. Örökölhetünk hajlamokat, amik nehezíthetik, vagy könnyíthetik az Isten fiává válásunkat.

A kérdés az, hogyan lehetne Isten fiává vállni?

"Jézus mondta nekik: Ha a kettőt eggyé teszitek, és ha a belsőt (olyanná) teszitek, mint a külső, és a külsőt, mint a belső, és a fölsőt, mint az alsó, és hogy a férfit és a nőit ez egyes-egyetlenné fogjátok tenni, hogy a férfi ne legyen férfi, sem a nő nő; ha szemeket szem helyébe teszitek, és ha kezet kéz helyébe, és lábat láb helyébe, és képet kép helyébe, akkor fogtok bemenni [az országba]." Tamás 22

 A belsőt olyanná teszitek, mint a külsőt. Sok ember mást mutat kifelé, mint amit valójában magában gondol. Sok ember nem a belső meggyőződése alapján beszél, ccselekszik, kifelé másképpen beszél, másképpen cselekszik. Ez a képmutatás, alakoskodás, „angolnázás”. Ennek az alakoskodásnak sok oka lehet, megfelelési kényszer, félelem, nyereségvágy. Minden esetre Jézus szerint az igen igen legyen, a nem pedeig nem legyen. Azaz népies szállóigével, ami a szívemen az a számon. Úgy néz ki az Isten országába, állapotba jutás egyik sarokpillére az őszinteség, az alakoskodástól mentes lét. Az jut be az országba, aki nem képmutató, hanem egyenes ember, akinek a tettei és a szavai megegyeznek, összhangban vannak a belső gondolatvilágával érzéseivel, meggyőződésével. Azaz a belsőt külsővé teszi. A képmutatás elkerüléséről szól még más felhívás is: Amikor adakozol, minél észrevétlenebbül tedd. (Máté 6:3 és Tamás 62)

A felsőt, mint az alsó. A felsőt olyanná tesszük, mint az alsót. Amire eddíg túl sok figyelmet fordítottunk (rajongtunk), azt a területet normális mederbe tereljük. Némely emberek kifejezetten sok időt, energiát fektetnek egy-egy dologba, eszményivé válik a dolog, magasztosabbá a többi dolognál. Életükben tehát nincsen összhang, kiemelnek területeket, amiket a többi fölé helyeznek, ez embertől függően igen sokszínű lehet, lehet ez maga a vallás, de lehet csak egy számítógépes játék, sport, bulizás, tanulás, munkamánia, evés végül is bármi, ami jelen lehet az ember életében. A lényeg az, hogy amíg kiemel területeket, addíg más területeket elhanyagol, azaz alsóbb rangú és felsőbb rangú területeket határoz meg az életében. Nos, Jézus szerint minden terület egyforma figyelmet igényel, a szerintünk alsóbb dolgokra éppúgy kéne figyelni, mint azokra a dolgokra, területkere, amiket magasztosabbnak vélünk, amikre több időt, energiát fordítunk. Az országba, állapotba való jutás tehát a megosztott figyelem, az összhang jelenléte, és életünk területeire való figyelés, a nélkül, hogy kiemelnénk valamit, azaz lehetőleg minden területtel egyforma odaszánással foglalkozunk.

A féfit a nővel egyetlenné tenni. Jézus korában nem volt egyenrangúság-joguság, azóta a történelem folyamán, a női egyenjogúság kiteljesedett. A nők elmehetnek férfimunkát végezni, férfiruhába öltözhetnek, szavazati jogot kaptak, vezetők lehetnek, megváltozott a társadalomban betöltött szerepük, ezért úgy tűnik, a program eme része megvalósulni látszik.

Szemeket szem helyébe. A magyar mondással: Ne csak nézz, hanem láss is!

Jézus szerint a nagy vagyon, gazdagság nem igazán helyes, az Isten országába, állapotba való bejutáshoz. Sőt igazából gátolja azt:

 „Az ifjú pedig e beszédet hallván, elméne megszomorodva; mert sok jószága vala.” Máté 19:22

„Az viszont elkomorodott erre a szóra, és szomorúan elment, ugyanis nagy vagyont birtokolt.” Márk 10:22

„Mit használ ugyanis az embernek, ha megnyeri az egész világot, de az élete kárt szenved?” Márk 8:36, Máté 16:26

„Milyen nehezen fognak bemenni Isten országába azok, akik vagyont birtokolnak.” Márk 10:23

„Könnyebb a tevének átmennie a tű fokán, mint a gazdagnak bemennie Isten országába!” Márk 10:25

 

Könnyedebben megy át a kötél (vastag hajóskötél) a tű nyílásán, mint a gazdag az Isten országába. Márk 10:24-25 és Lukács 18:25 és Máté 19:24 A gamla jelentése kötél. A kötélből egy kis szál képes a tű fokán behatolni. Máténál megjelenik az „újra mondom”, valószínűleg Jézus többször is elismételte ezt a mondását, ezért is őrizhette meg mindegyik hagyomány. Jézus szerint a gazdag embereket a vagyonuk korlátozza abban, hogy kiteljesedjen az éltükben az Isten Országa.

Különbséget kell tennünk a vagyon birtoklása és a vagyonban való bízás közt.

„Jézus mondta: Volt egy gazdag ember, akinek sok java volt. Azt mondta: Használni fogom a javaimat, mert vetni fogok, aratok, ültetek, megtöltöm a csűrjeimet gyümölccsel, hogy ne szenvedjek hiányt semmiben sem. Ez az, amit gondolt a szívében. És azon az éjszakán meghalt.” Tamás 63

A Lukács 12:16-20 is megtalálható ez a beszéd, bár kissé szolidabban, a Tamás az eredetibb. Lukácsnál a vagyon öröklésésre teszi a hangsúlyt, holott nem ez az eredeti mondanivaló. „Az Isten pedig azt mondta neki: Meggondolatlan, ezen az éjszakán a lelkedet visszakérik tőled, amiket pedig készítettél kié lesz?”

Tamás radikálisabban adja elő a mondást, nincsen kérdés, hanem „azon az éjszakán meghalt”.

Mindazok, akik Isten akaratát cselekszik, azaz Jézus szellemi partnerei, egy nagycsaládot alkotnak.

„Ki az én anyám, és kik az én fivé­reim? …Íme, az anyám és a fivéreim. Aki [ugyanis] megteszi Isten akaratát, az az én fivérem és nővé­rem és anyám.” Márk 3:33 Márk 3:35

A Tamás evangéliumában még hozzá is teszi, ennél a résznél, hogy ők mennek be az országába. (Tamás 99) A Lukács evangéliuma pedig egyenes felszólítás a családtagoknak, illetve kinyilatkoztatása a családtagok országbatartozásának:

„Az én anyám és az én fivéreim azok, akik meghallgatják, és tettekre váltják Isten üzenetét.” Lukács 8: 21

Kizárólag az juthat be Isten Országába, aki megcselekszi Isten akaratát.

„Nem minden, a ki ezt mondja nékem: Uram! Uram! megyen be a mennyek országába; hanem a ki cselekszi az én mennyei Atyám akaratát.” Máté 7:21

 Felesleges aggódni, inkább bízni kell!

„Monda pedig az ő tanítványainak: Annakokáért mondom néktek, ne aggodalmaskodjatok a a ti éltetek felől, mit egyetek; se a ti testetek felől, mibe öltözködjetek.  Az élet több, hogynem az eledel, és a test, hogynem az öltözet.  Tekintsétek meg a hollókat, hogy nem vetnek, sem nem aratnak; kiknek nincs tárházuk, sem csűrük; és az Isten eltartja őket: mennyivel drágábbak vagytok ti a madaraknál? Kicsoda pedig az közületek, a ki aggodalmaskodásával megnövelheti termetét egy arasszal? Annakokáért ha a mi legkisebb dolog, azt sem tehetitek, mit aggodalmaskodtok a többi felől? Tekintsétek meg a liliomokat, mimódon növekednek: nem fáradoznak és nem fonnak: de mondom néktek: Salamon minden ő dicsőségében sem öltözött úgy, mint ezek közül egy. Ha pedig a füvet, mely ma a mezőn van, és holnap kemenczébe vettetik, így ruházza az Isten; mennyivel inkább titeket, ti kicsinyhitüek!” Lukács 12:22-28 és Máté 6:25-30

és „Jézus mondta: Ne aggodalmaskodjatok reggeltől estig, és estebédtől reggelig, hogy mit vegy<etek> magatokra. Tamás 36

A harag és a békétlenség kizárása a megbocsátás képességének a gyakorlása által. Az emberek képesek megbocsátást adni a bűnökre a földön.

„az emberfiának hatalma van a földön bűnök megbocsátására” Márk 2:10 és Lukács 5:24 és Máté 9:6

„Az „emberfia” („emberek fia”) kifejezés eredeti értelme a hétköznapi arám nyelvben „az ember”, „egy ember”, „az ember általában”; az „én” körülírására használták, legtöbbször olyan összefüggésekben, amelyekben a meggyaláztatás vagy a halál volt a téma. A vallási nyelvben sajátos mellékzöngéje volt: „szegény, hatalom nélküli ember, aki egészen rá van utalva Istenre, és akit Isten támogat” (vö. Zsolt 8,5 és a próféta állandó „emberfia” megszólítása Ezekiel könyvében; akárcsak Ezekiel személyében, Jézuséban is figyelemre méltó módon összekapcsolódik az „emberfia” és a „próféta” mivolt, vö. Ez 34,1-2; Mk 6,4).        Jézus mindig önmaga megjelölésére használta, szokásos alapjelentésének megfelelően, értelme tehát: „az ember általában, és így én is”, „egy egyszerű ember, mint én (is)”.” (G. A.) Sokan azt gondolják, hogy nem képesek megbocsátani a másik embernek, pedig ez a képesség az irgalmasság lelki cselekedete, amely adott, az emberhez tartozik. Isten fejlesztette ezt ki az emberben, és mindenkiben kifejlesztette. A meg nem bocsátást szenvedést szül. Aki nem akar megbocsátani a másik embernek, az leláncolja önmagát és lehetséges, hogy a másik embert is, akire haragszik. Oldjátok fel a láncokat és gyakoroljátok a megbocsátást, ha kell végtelenszer, újra és újra. A megbocsátás gyakorlásával, olyanok leszünk, mint Isten, hasonlóvá válunk hozzá, hiszen az Isten megbocsátó. Ha mi megbocsátóak vagyunk, akkor lelki alkatunk hasonló az Istenhez. Téves dolog azt gondolni, hogy ha megbocsátunk a másiknak, akkor lehetőséget adunk neki arra, hogy ugyanazt a vétket elkövesse, amit éppen megbocsátottunk, mivel ezt a lehetőséget nem mi adjuk és vesszük el az a másik embertől, hiszen ez a vétekre való lehetőség a mi megbocsátásunktól függetlenül adott a másik ember számára. A másik embernek való megbocsátás egyik fajtája, amikor az illető, aki ellenünk bűnt követett el, visszakerül lelkünkben ugyanarra a helyre, ahol a hibázása előtt volt. A másik embernek való megbocsátás másik fajtája, amikor az illető, aki ellenünk bűnt követett el, nem képes visszakerülni a lelkünkben ugyanarra a helyre, ahol hibázása előtt volt. Sok esetben tudat alatt nem is engedjünk magunkhoz olyan közel az ellenünk vétkező személyt, mint mikor azelőtt volt, hogy vétkezett volna ellenünk, ám ez nem jelenti azt, hogy ne tudnánk neki megbocsátani, csupán egy önvédelmi mechanizmus lép fel, ami a későbbiekben tudatossá is válhat. Az elkövetett vétek emléke megmarad egy ideig, akkor is ha már nem haragszunk. Ha az ellenünk vétkezőt látjuk szenvedni az ellenünk elkövetett bűne miatt, fontos, hogy értésére adjuk jelekkel, vagy egyszerűen szóban, hogy nem haragszunk rá.

Nem csupán a másik embernek kell megbocsátanunk, hanem önmagunknak is, e nélkül nem lehet lelki békére jutni.

Amennyiben találkozunk olyan emberrel, aki az Istenre haragszik, fel kell hívnunk figyelmét az alaptalan haragra. Fontos az is, hogy az Istenre ne haragudjunk, Istennel kapcsolatban semmiféle harag nem állja meg a helyét.

Törvények eltörlése, átalakítása megegyezésen alapuló közösségi szabályozássá:
Minden törvény érvényét veszti, ha az életet veszélyezteti, vagy ha emberek és élővilág ellen van.

„Meg­engedett-e szombaton jót tenni vagy rosszat tenni, életet megmenteni vagy meg­ölni?” Márk 3:4 és Lukács 6:9 és ismét Lukács 14:3 Lukács 14:5 és Máté 12:11 Lukács 13: 15 Márk 2:27-28 és Lukács 6:5 és Máté 12:8.

Hierarchia mentesség. A hatalmi pozíciók eltörlése. Az embereknek nem szabad hatalmaskodni egymáson, hanem egymást segítve kell élniük.

„A [pogány] nemzeteken uralkodnak királyaik, és akiknek hatalmuk van rajtuk, jótevőknek hívatják magukat. Ti azonban ne így [cselekedjetek]! Ellenkezőleg! Aki köztetek a legnagyobb, legyen olyan, mint a legfiatalabb, és aki a vezető, [legyen] olyan, mint aki felszolgál!” Lukács 22:25-27

 Ne legyen kiszolgáltatva az egyik ember a másiknak. Emberi méltóságban egyenlők vagyunk. Nézzük végig a történelem folyamán, milyen torzulásokat okozott az emberek életében, az hogy uralkodtak egymáson. A fizikai, testi szabályozástól, a gondolkodás befolyásolásán keresztül a lelki sérülésekig rengeteg torzulás fordulhat elő. A hatalom ma is uralkodik az emberek életvitelén. Ez a téma szorosan kapcsolódik a vagyon és hatalmi versengés témakörhöz. Az ember alapvető vágya a szabadság iránti igény, ezért a hatalmat gyakorlóknak is meg kell fontolniuk, hogy megkockáztatnak-e egy forradalmat, amikor uralkodni kívánnak. Nemcsak az uralkodás, hanem a véres forradalom is ellentétes Isten országával. Az sem biztos, hogy a forradalom kiteljesedése pozitív változást hoz magával, gondoljunk csak az orosz forradalomra, melynek következtében létrejött a Szovjetunió, a Sztálini diktatúrával, amelyre a vérontás és a tömeges kivégzések voltak a jellemzőek. De meg lehet említeni Napoleont, Mao Ce Tungot, Fidel Castrot vagy Kun Bélát is, ez utóbbi három hónapig tudta magához ragadni a hatalmat, de dokumentáltan 590 embert végeztek ki ez idő alatt. A forradalmakban a bűnözők is láncaikat vesztik és mindazt a beteg perverziót kiélik magukból, amit a még adott rendszer rendfenntartó erői a forradalom kirobbanásáig még vissza tudtak tartani. Az uralkodás káros hatásai: a különböző térségek egymástól élesen eltérő fejlettségi szintre jutnak, melynek következtében gazdasági, társadalmi és nemzetiségi problémák születnek, pénzügyi és gazdaság válságok alakulnak ki, melyek következtében emberi életek tömegei kerülnek veszélybe, szociális feszültségek keletkeznek, melyek következtében társadalmon belüli, rétegek közti ellentétek és erőszakos cselekmények kerülnek kibontakozásra, és a már említett forradalmak kirobbanása, melyek életellenes terrorcselekményeket szülnek, az uralkodás könnyen átcsap önkényuralomba, a gazdasági, erkölcsi és pénzügyi káosz lehetőséget teremt a diktátoroknak, hogy a rendfenntartó erők elpusztítása után, a nép nevében saját önkényuralmi rendszert hozzanak létre. A harácsolás és a bosszúállás szintén az uralkodás velejárója, emlékezzünk Salamon történetére, hogy hogyan erősítette meg trónra jutását. Az uralkodás akkor lehet csak hosszú életű, ha széles körben a tömegek átverését alkalmazza és befolyásolja a nyilvánosságot is.

A rendelkezésre álló javak ésszerű felhasználása. Isten Országának a megvalósulásában a fontos szerepet játszik a Föld kincseinek és a felhalmozott értékeknek az újraelosztása. „Adjátok el a ti vagyonotokat, és adjatok alamizsnát. Ne elavuló erszényeket készítsetek magatoknak.” Lukács 12: 31-32 és Máté 6:19-20

Az értékek tisztességes elosztása: Akinek két inge van adja az egyiket oda annak akinek egy sincsen.

Ez a program sokak szemében a kommunista eszméket hozhatja felszínre, nem szabad elfelejteni viszont azt a tényt, hogy a kommunizmus Isten teljes kizárásával akart működni és csak hirdette az egyenlőséget, ám az eszme mögött hatalmi diktatúrát szolgált ki. Amíg a magántulajdon meg nem szűnik, addig az értékeket szükség szerint kell elosztani. Az első és legfontosabb szükség az élet fenntartása az életben maradás, ennek kell alárendelni az elosztást. Mi a fontosabb az életben maradás szempontjából atomfegyverre költeni dollármilliókat, vagy a minimális életkörülményeket bebiztosítani, azoknak, akik az éhenhalással küszködnek? Az értékeket számba kell venni, osztályozni, csoportosítani, majd szakértők segítségével kidolgozni a lehető legoptimálisabb elosztást. Lehetséges, hogy ami értékesnek tűnik egy adott személy vagy réteg számára, az más személyeknek vagy rétegeknek értéktelen, ezért elsősorban az értékek meghatározása a fontos. A legalapvetőbb értékek a Föld és a természet kincsei, erőforrásai, a termőföld, az ivóvíz, az energiahordozók. Alternatív társadalmi modelleket kell fejleszteni és tesztelni. Önfenntartásra törekvő kommunákat, megújuló önellátó energiagazdálkodással. Elsősorban a zöld energiák felhasználására gondolok, a Nap, a szél, a víz és a geotermikus energiákra.


Jézus azt is megmondja, hogy a szegények életfeltételeinek a megtartása mellett mi az a fontos dolog még, amire a Föld kincseit és felhalmozott értékeit másodsorban fordítani kell. Ez pedig a jövő nemzedékének, a ma gyermekeinek az ápolása, oktatása, felvirágoztatása. Az elesett, otthontalan, gyámoltalan gyermekek szellemi, lelki és fizikális fejlődését (és általában minden gyerekét) segíteni. Gyermekekről gondoskodjunk!

„Ha valaki egy efféle gyermeket befogad a nevemben, engem fogad be, és ha valaki engem befogad, nem engem fogad be, hanem aki küldött engem.” Márk 9:37 és Lukács 9:48 és Máté 18:5

A gyermekekben önmagától fejlődhet ki az Isten országa, ha megfelelő példát lát, minden erőszak alkalmazásától, vagy teher rárakásától mentesen. A gyermekek nevelése a jövő záloga. Kérdezhetné valaki, hogy hol van a gondoskodás a tanításban? Nyilvánvalóan, az élet elemi feltételit kell először biztosítani, de mit érnek ezek biztosításai, ha aztán az életet ezek mellet, Istennel szemben éljük le tudatlanságban?


A bűnöst gyógyítani kell, nem büntetni. (Márk 2:17 és Lukács 5:32 és Máté 9:12-13).

 
Nyilvánosság! (Márk 4:21-22 és Tamás 4 és Tamás 33)


Gnózisi karma: Aki, az élet ellen él, nem kap bűnbocsánatot, hanem felelős marad bűnéért ezen az időn túl is. (Márk 3:28-29 és Máté 32:33 és Tamás 44)

Halogatás mentes élet:

„Hagyd a holtakat eltemetni, a holtaknak.”

Ezzel kapcsolatban először azt kell figyelembe venni, hogy az emberiség késésben van. Ha már kétezer évvel ezelőtt betelt az idő, és el kellett volna kezdeni Isten országának az építését, mivel elközelített annak a lehetősége, hogy megvalósítsuk, akkor kétezer év késésben van az emberiség. Lehetséges, hogy egyéni, vagy kis közösségi szinten megvalósult a történelemben Isten Országa, de globálisan semmiképpen nem mondható el. Gondoljuk meg, mennyi bűntől szenvedéstől szabadult volna meg az emberi történelem, ha megvalósítják Isten akaratát. Egyes vélemények szerint ember erre nem képes, én sem azt állítom, hogy Isten nélkül az ember képes volna erre, hanem azt, hogy az Isten az emberen keresztül képes megvalósítani az ő országát, tehát közös cselekményről beszélek. Isten akarata tehát, hogy az ő országa megvalósuljon, ehhez szükséges a gondolkodásmódunk Istenre hangolása. Amíg az emberek gondolkodása bilincsben van, nehezen érthetik meg vagy térhetnek át új gondolkodás módra.

Jézus azonnal és halogatás nélkül kéri, hogy lépjünk be Isten országába, úgy hogy megcselekedjük az Isten akaratát. A halogatás nélküli lépés, nem jelenti az azonnali kútba ugrást bekötött szemmel. Az embernek fel kell mérnie saját magát, az adott feladatot, a képességeit, a lehetőségeit, a feladat végrehajtásának a végeredményeit, a lehetséges kombinációkat. A kész felmérést össze kell vetni az Isten akaratával, hogy kiderüljön, melyik terület lenne az ideális az adott egyén számára, hogy a megfelelő célt lehessen kitűzni. A teljesítéshez fontos a pontos tervkészítés és időbeosztás, amihez fontossági sorrendet is fel kell állítani, valamint figyelembe kell venni az egészségügyi szempontokat is. Elkötelezettség nélkül lehetetlen véghezvinni az Isten akaratát. Ha hiba csúszna a végrehajtásba, akkor elölről kell kezdeni. Jézus is fejlődött élete során, fokozatosan gazdagodott bölcsességben és lélekerőben. A halogatás indoka többféle is lehet, sok esetben tudat alatt működő betegség az oka. Félelmek a sikertelenségtől, túlbonyolított cselekvési terv, szorongásos depresszió, túlzott kényelmeskedés, önbizalomhiány. Az okokat fel kell ismerni és kezelni kell.

 A mondat második fele nem jézusi, ezért nem idézem, teljesen logikátlan, mit hirdessen, ha ő maga sem tud semmit, sőt kifogást keres, hogy miért nem követi Jézust.

Az ellenség szeretete

„Hallottátok, hogy mondatott: Szeresd felebarátodat és gyűlöld ellenségedet. Én pedig mondom nektek, szeressétek az ellenségeiteket és imádkozattok a ti üldözőitekért! Így váltok a ti mennyei Atyátok fiaivá, mert ő a Napját felkelti gonoszokra és jókra és esőt ad igazaknak és igazságtalanoknak.”


Ez talán a legnehezebb és a legtöbb kérdést felvető kívánság Isten részéről. Nem minden ember képes erre a típusú szeretetre, kétségtelen, hogy ha a szeretetben vannak fokozatok, akkor ez a szeretet a szeretet legmagasabb foka. A magunk részéről, ha bántanak minket, és békétlenséget okoznak nekünk, akkor ha visszabántanánk azokat, éppen olyanok lennénk, mint ők, akik minket bántottak. Ha igazságtalannak tartjuk a mások által elkövetett szeretetlenséget, vagyis rossz dolognak tatjuk, ezzel megítéljük a cselekedeteit. Ám sok esetben az ítélkezés nem csupán a cselekedetekre, hanem az azt elkövető emberre is érvényes, tehát elítéljük azt az embert, aki másokat vagy minket bánt. Ha mi ezen az alapon jogot formálunk arra, hogy visszabántsuk, azaz visszaadjuk neki a kölcsönt, ahogy mondani szokták, akkor ennyi erővel magunkat is elítélhetjük, hiszen éppen ugyanazt tesszük, mint az, az ember, akit elítéltünk, azaz bántjuk a másikat. A nagy kérdés az, hogy az önfeláldozó szeretet minden esetben kiváltja-e a másik fél belső átalakulását, hogy gonoszságból megtér és jó emberré változik, vagy olykor kudarcot vall? Van-e olyan pont, amikor értelmetlenné válik a szeretet pusztulása, amikor előre jól látható, hogy a gonosz nem fog megváltozni? Meg szabad- e ítélnünk előre, hogy a másik lelkében mi fog történni, és ennek megfelelően szabad-e megvonnunk a szeretetünket?

Jézus tanítása egyértelmű, fiatalon a kereszten végezte, ő tehát azt választotta, hogy nem áll ellen a gonosznak, a benne levő szeretet nem volt képes nem szeretni a gonoszakat. A rómabeliekhez írt levélben találhatunk egy hasonló gondolatot: „Ne győzettessél meg a gonosztól, hanem a gonoszt jóval győzd meg.” Rom. 12:21 Ez jézusi tanítás. Párbeszéddel megérthető és kezelhető a legtöbb konfliktus a szemet szemért elv nélkül is.

Jézusnak nem voltak gyermekei, neki a tanítványok volt a család, a testvériség. Önmagát adta, hogy sokak, azaz a tanítványok megmeneküljenek, legalábis ebben reménykedett. ám mi a helyzet akkor, ha egyértelmű, hogy a mi elpusztulásunk után a gyermekeink, családunk is életveszélybe kerül, vagy förtelmes kínzások alá esnek.

Egy épeszű embertől sem várható el az, hogy úgy szolgáltassa ki magát a gonosznak, hogy tudatában van annak, hogy a saját maga kiszolgáltatása által, az összes ember, akit szeret még jobban ki lesz szolgáltatva. Az, hogy Isten szereti a Sátánt, az sanos nem csupán az Ő problémája, de ez a mi reménységünk is egyben. Mert ha a szerető Atya pusztító erővel bírna, elpusztítaná azokat, akikről úgy véli megérdemlik, akkor előszőr is nem volna többé szerető Atya, másodszor az ember végső pusztulását is jelenthetné, amennyiben nem mindannyian jézusok vagyunk. Ha egy pedofil gyerekgyilkos garázdálkodni akar, akkor az élet védelme érdekében meg kell akadályozni. Esetleg a házi őrizetében hallgathatna eredeti jézusi tanításokat hangszóróból reggel hattól este kilencig, és kísérő nélkül nem mászkálhatna, amíg meg nem gyógyul. Az ellenség szeretete elsősorban a békés hozzáállással érhető el.

 „A felülről való bölcsesség pedig először is tiszta, azután békeszerető, méltányos, engedelmes, irgalmassággal és jó gyümölcsökkel teljes, nem kételkedő és nem képmutató.” Jak.3:17

Nem elhanyagolható az sem, hogy a béke Jézus tanítása a Márk evangelista szerint: „legyetek békében egymással.” Márk 9:50 Az Isten békéjét minden alkalommal megtörik, amikor erőszakos cselekedetre kerül sor a földön. A hiba az, hogy a konfliktusokat nem a megfelelő módon kezelik sem az emberi kapcsolatokban sem az országok közötti kapcsolatokban. A konfliktusok kezelésére olyan emberek kellenek az országok közötti kapcsolatokban, akik rendelkeznek az erőszakmentes konfliktuskezelés képességével. Az emberi kapcsolatokban pedig ezt a képességet tanítani kellene óvodától egyetemig. A békétlenség gyakran téves feltételezésekből adódig, sok esetben mire kiderül a félreértés már a viszály annyira elharapódzott, hogy lehetetlen tisztázni, s ha sikerül is tisztázni a kezdeti félreértést, a békétlenségek során elszenvedett káros mechanizmusok és keserű tapasztalatokat is kezelni kéne, hogy a béke helyreálljon. A másik ember megvádolása akkor is alaptalan, ha az illető elkövette az adott hibát, amivel vádolják, mert nem vádolni kell, hanem a hibát helyrehozni. A hiba megértése és korrigálása alapvető kiindulópont a konfliktusok kezeléséhez. A békétlenség oka az, hogy valamelyik vagy mindegyik fél úgy érzi, hogy igazságtalanság történt, amit orvosolni kell, s ha nincsen más mód, akkor karddal kell orvosolni. Ha karddal kell orvosolni az igazságot, akkor az igazság minden esetben érvényét veszti mert a karddal való bánás maga az igazságtalanság. Minden esetben ahol vérnek kell folynia az igazságért csak a sátán igazsága kerülhet ki győztesen. A vallások között elismerően kell szólnunk a Jehova tanúiról, akik megtagadják a fegyveres katonai szolgálatot, vagy a Bokor mozgalomról. Az a béke, amit fegyverrel kell fenntartani hamis béke, csupán látszat, s egyből háború gyúl ki, ha a térségben megjelenik egy nagyobb fegyveres erő, aki azt gondolja, hogy neki kell őrizni vagy védenie a békét. Lelki értelemben is beszélhetünk békéről, a lelki béke a tiszta lelkiismeret által érhető el, ezt senki nem tudja a másik helyett elérni, ezt mindenkinek magának kell elérnie. Tanácsot is csak akkor illik adni, ha kérdeznek. A rossz tanács sok esetben még nagyobb békétlenséghez vezethet.

Címkék: A jézusi program

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://asokarcubiblia.blog.hu/api/trackback/id/tr105643961

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása